Sprőd világról, sprőd környezetben, sprőd versek

„nincsen annál alaposabb honismeret, mint amit a magam bőrén megismerek”

2013. december 17. - vegtelenmajom

Első bejegyzésem. Nehéz elindulni. Nehéz elindulni úgy, hogy le vagyok maradva, és csak vártam a tökéletes alkalmat. És nehéz elindulni úgy is, hogy az utolsó bejegyzés is nehéz.

Nem fontos mindig beszélni. Vannak dolgok viszont, amikről beszélni kell.  Ezt teszi Erdős Virág, az utóbbi idők legjobb közéleti verseinek szerzője,(egy jól körülhatárolható, és mégis kevéssé látható közeg szócsöve? ). Utolsó kötete idén jelent meg, a bejegyzés apropóját azonban a Rájátszás koncertsorozat legújabb fellépése adta. Nem kritika, nem elemzés. 

A Rájátszás egy 2011 óta létező koncertsorozat, ahol kortárs költők és a könnyűzene ismert alakjai alkotnak. Közösen, közöset. Honlapjuk szerint (www.rajatszas.hu) rájátszók közé tartoznak (a  teljesség igénye nélkül): Beck Zoli, Szűcs Krisztián, Kollár-Klemencz László, Grecsó Krisztián, Karafiáth Orsolya, Bérczesi Róbert, Szálinger Balázs, Kemény István, Erdős Virág, Háy János és Másik János. Legutóbbi koncertjüknek a Katona József Színház előtere adott otthont, ahol Kollár-Klemencz László (többek között a Kistehén zenekar dalszerző szövegírója és énekese) és Erdős Virág játszott rá. (Grecsó Krisztián aznapra a betegséget választotta a K:atona dolog helyett.)

Lassan indult, de egyre inkább minden a helyére került. Teljes egység alakult ki. Minimál környezet (betonfalak, elszívó berendezések díszletként), minimál rímek, minimál ritmus, minimál zene és maximális élmény. Groteszk szórakozás, groteszk világ, kevéssé odaillő groteszk énekhangon. Néha felolvasnak, főleg énekelnek, verkli-szerű dallam, verkli-szerű sorok. Gitár és zongora, hamis és tiszta, egyszerű és durva, illeszkedve a tartalomhoz. Erdős Virág nem született színpadra. A versek mégis meg tudnak szólalni a saját hangján. Erőteljesen és tisztán. Mert abuzálásról, kisebbségi kérdésekről, mások feletti ítélkezésről erőteljesen és tisztán érdemes beszélni. És mikor elhallgat, szabadkozik. Érthetetlenül. 

Különleges nyelvi megoldások, gyermek mondókának álcázott versformák teszik emészthetővé az egyórás koncertet. Nem könnyen, de egy nem könnyen emészthető környezetben valószínűleg ez a természetes.

Depresszió vége. Menjetek a Rájátszásra, mert erős. És jó. December 29-én, a Trafóban nagyszabású koncerttel zárják az évet, várhatóan hasonlóan igényes műsorral. Érdemes. 

A bejegyzés trackback címe:

https://kozelstavol.blog.hu/api/trackback/id/tr175697034

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.