Az Európa Kulturális fővárosa címet 1985 óta ítéli oda az Európai Unió. Ez a megtisztelő cím egy évig van az adott városoknál, és ezzel esélyt kapnak arra, hogy felkerüljenek Európa kulturális térképére. Sajnos, amióta Magyarország Péccsel nem abszolválta ezt a feladatot, itthon a téma nem tartozik a felkapottabbak közé. Pedig az európai köztudat építésének ez még egy kellemesebb verziója... Minden esetre a titulus élete nem állt meg 2010-ben – idén a csehországi Plzeň és a belga Mons városok bizonyíthatnak ország-világ előtt.
Plzeň nem csak a Pilsner Urquell
Plzeň tájképét az teszi festőivé, hogy négy folyó találkozásánál helyezkedik el – Mže, Radbuza, Úslava és Úhlava. A középkorban fontos szerepet töltött be a város, mivel a német területekre vezető kereskedelmi úton helyezkedett el. Felvirágzását II. Vencel cseh-lengyel-magyar királynak köszönheti, akinek uralkodása alatt Bohémia területén bányászták az európai ezüstkészlet nagy hányadát, és aki arról volt közismert, hogy félt a macskáktól.
Csehország negyedik legnagyobb városa mégis a sörről vált híressé. 1842-ben Josef Grollnak olyan sört sikerült főznie – nagy valószínűséggel véletlenül –, mely bevonult az európai sörfőzés történelmébe. Addig a cseh sörök sokszor ihatatlanok voltak, és a ma ismert átlátszó, aranyszínű, selymes italhoz semmi közük sem volt. Groll sikeresen felfuttatta a pils típusú sört, amelyet csehül ležák-nak, azaz fekvőnek hívnak. A név onnan ered, hogy a lefőzés után 30 napig hagyják ’feküdni’ az erjedés miatt. Ma a Plzeňský Prazdroj sörfőzdében készül a világszerte ismert Pilsner Urquell, valamint a Gambrinus is.
Amit viszont kevesen tudnak, az az hogy a Škoda gépgyár is ebben a városban található. A gyár nem csupán az autógyártásról vált híressé, de villamosokat, vonat vagonokat, gyárgépeket, és az Osztrák-Magyar Monarchia alatt fegyvereket és katonai gépeket is gyártott. Felvéve a technológia fonalát, érdemes megemlíteni, hogy Plzeňben található Csehország legelső 3D csillagvizsgálója, valamint a Techmania tudós park, ahol egy giroszkóp segítségével kipróbálhatjuk azt is, hogy milyen lehet a súlytalanság állapota.
A fabábok készítésének és a bábszínháznak Csehországban nagy hagyománya van: Prága szerte láthatjuk ahogy „világhírű bábelőadásokat” hirdetnek a plakátok, és nincs szuvenír bolt melyben ne találnánk egy-egy marionett figurát a plüss Kisvakond mellett a polcon. A két legismertebb cseh(szlovák) fabáb Spejbl és Hurvinyek (vagy Hurvínek), kalandjait bábfilmek formájában a magyar közönség is ismerheti még a szocializmus idejéből. A plzeňi párosnak – a történet szerint apa és fia – saját marionett színháza is van a városban. Erről a szép és történetekben gazdag hagyományáról a cseheknek többet is megtudhatunk a helyi Bábmúzeumban.
Plzeň 2015
A város ünnepélyes keretek között kezdte meg a kulturális fővárosi létet január 16-án. A nap fénypontját a videomapping jelentette, melyet az eddigi legnagyobb szabású ilyen projektnek szántak Csehországban. A vetítés zárásaként megszólaltatták a plzeňi Szt. Bertalan gótikus katedrális új harangjait. A terv szerint a városban egész nyár végéig különböző programokon vehetnek részt az odalátogatók – például filmvetítések, ingyenes koncertek, színi előadások és kiállítások várják az érdeklődőket, melyeket utcai perfomanszok és egyéb meglepetés projektek is kísérnek.
Több részletet a város programjáról és a kultúrával teli évről itt talál: plzen2015.eu