Biztos sokan gondolkoztunk már azon, hogy nekivágunk a messzi, ismeretlen tájak feltérképezésének. Az alábbiakban 10 részletben szeretném megosztani a publikummal, milyen buktatókat, furcsaságokat, csodákat rejthet az, ha valakinek hirtelenjében 4 napra Kínába kell utaznia. Kalandjaim egy Csengtu (Chengdu) nevű városban estek meg, mely Szecsuán tartomány fővárosa.

6, Az óváros

Már az általános iskolában megtanultuk, hogy az egyik legrégebbi ismert kultúra a kínai civilizáció. Ez az egyik ok amiért olyan népszerű a turisták körében, hiszen történelmi jelentőségű építményeinek nagy hányada sokkal régebbi, mint az európai maradványok. Amikor kiderült, hogy választhatunk több túra közül is, melyet lelkes házi gazdáink szerveznek nekünk, akkor számomra egyértelmű volt, hogy vagy a pandákat megyek megnézni, vagy az óvárost. Sajnos a panda-látogatás sem időpontban, sem pénztárca-ügyileg nem felelt meg számomra, ezért a másik túrát választottam.

A gyanú első hulláma akkor öntött el, amikor a busszal már fél órája mentünk, és folyamatosan csak kifelé a városból. Egy európai ugyanis úgy szokta meg, hogy az óváros átalában a város központjában található. Na, igen, de itt hiba csúszott a fordításba (megint): ez ugyanis nem Csengtu óvárosa volt, hanem Anren, az óváros, mely 70 kilométerre található Csengtu-tól. No, sebaj, egy kíniai óváros még kínai óváros marad, bár jobban örültünk volna, ha nem kell magunkat átrágni a szecsuáni tartomány legbrutálisabb dugóján, hogy kijussunk a városból. Mindezt a már előző fejezetben említett időjárási viszonyok között.

A buszon drága idegenvezetőnk elmesélte, hogy a városkát Kr. u. 620-ban alapították, és hogy számos nagy történelmi esemény színtere volt. Többek között annak, amikor a 20. század első felében a Qing Dinasztia tagjai átépítették az egészet… nesze neked kínai óváros. Lényegében sok minden nem maradt meg a hely eredeti sármjából. Az átépítéskor ugyanis a régi kínai épületek és a nyugati építészeti stílus összevonásával hoztak létre egy egyedi elképzelést, melyet ma kb. 27 vagyonos családnak a villája mutat be.

Mikor megkérdeztük, hogy erre mégis miért volt szükség, a válasz az volt, hogy igazából nem változott sokat külsőre a városrész, csak strapabíróbb és kicsit modernebb lett. Így jobban ki tudja szolgálni a turisták igényeit (szuvenír boltok, utcai ételárusok, köz-WC, stb.). Gondolom, nem kell külön kiemelnem, hogy nem is próbáltuk már nekik megmagyarázni csalódottságunkat. Azért elég érdekes, hogy eszükbe sem jutott, hogy mikor egy európai 12-18 órát utazik Kínába, nem egy turista-központot szeretne látni.

Ezután közölte az idegenvezető hölgy, hogy a városrész megtekintésére 25 percünk van, mert mi vagyunk az utolsó busz, és mivel sokat ácsorogtunk a dugóban késében vagyunk…